A segítők-tanítók időgazdálkodása: szétszórtság kezelése

Ez a bejegyzés nem annyira a segítői-gyógyítói-tanítói honlapról fog szólni, sokkal inkább arról, amit a környezetemben ismert segítőknél-gyógyítóknál-tanítóknál tapasztalok… az idővel való bánásmódjukról. Mert a honlapkészítéshez és a marketinghez szervesen hozzátartozik, hogy tudjunk rájuk időt szakítani.

Időgazdálkodás, szétszórtság kezelése szervezéssel (freeimages / blue-clock-with-alarm-1127762-m)

Időgazdálkodás, szétszórtság kezelése szervezéssel (freeimages / blue-clock-with-alarm-1127762-m)

Azok a segítők-gyógyítók-tanítók, akik szívvel-lélekkel végzik a munkájukat, általában a fejük búbjáig ülnek a feladataikban, nagyon szétszórtak tudnak lenni, és a hátuk közepére nem kívánják, hogy még ezzel is foglalkozniuk kelljen. Szokták is tőlem kérdezgetni (nem csak ők), hogy én hogyan csinálom, hogy ennyi mindenre van időm. Idéznék egyiküktől, aki reagált erre az új blogoldalamra: “Megnéztem, nagyon tetszik, fel is iratkoztam, mit tudom mire lesz még jó…!! Nagyon ügyike vagy!! És kiapadhatatlan ötleteid vannak. Megkérdezném mikor végzed a házimunkát?? :)) Vagy éjjel melózol? A lányom is akkor “él”… de ő nagyon elfárad tőle…!! Nem semmi kis csaj vagy!! Itt a “kiscsaj” a becézés helyett volt..!! :))

Köszönöm a bókokat. 🙂 Válasz: nem, nem végzem éjjel a házimunkát, hanem délelőttönként, minden napra beosztva valamit. 🙂 És nem is melózok éjjel, nagyon kimerülnék tőle – bár egy kedves ismerősöm szerint az éjszaka nem arra van, hogy aludjunk, hanem hogy sötét legyen. 🙂 Teszem ezt annak ellenére, hogy gyereknevelés mellett dolgozok (a lányom egyébként szerencsémre és a nevelésem folytán igen ügyes és önálló, rengeteg mindent meg tud már csinálni, nekem csak segítenem kell, ha elakad).

Tehát, én hogy csinálom (természetesen ez nem jelenti azt, hogy másoknak is így kell, és hogy mások is az én élethelyzetemben vannak, de a tippek jól jöhetnek)?

  • Először is, az utóbbi néhány évben rengeteget tanultam az időgazdálkodásról, több embertől. Az egyikük például Vidi Rita vállalkozónő barátnőm, aki könyvet is írt a témáról – bár a könyv tippjeinek jó részére magamtól is rájöttem, korábban.
  • Minden feladatot a lehető legegyszerűbben oldok meg, ütemezve, nem bonyolítom túl. Tartom magamat drága apósom egyik kedvenc mondásához: “A mesterember egy órát gondolkodik és egy percet dolgozik.”
  • Osztályozom a feladatokat. Mindennek akkora fontosságot tulajdonítok, amit megérdemel. Nem görcsölök feleslegesen, laza vagyok.
  • Minden felesleges időpocsékolást, energiarabló dolgot leépítek az életemből – nem nagyon szoktam híradót nézni, pletykálkodásban részt venni, huszonöt fogásos vacsorát főzni minden nap – és szerencsére a családom nem is igényli, igen önellátóak. Ha igényelnék, akkor leszoktatnám őket róla. 🙂
  • Használom a technikát, gépekkel megtámogatva és ésszerű lakberendezés mellett csinálok mindent – és amiből csak lehetséges, a lehető legjobbat és legmodernebbet szerzem meg. Úgyhogy nálam a keverőtárcsás mosógép nem rúg labdába, és senkinek a kedvéért nem fogom elvenni az ajtóból az öt darab (!) porfogó lábtörlőmet, sem kivonni a használatból a gőzgenerátoros vasalómat…
  • Úgy érzem, hogy nem tipikusan női agyam van – bár ez lehet hogy fejlesztés kérdése. Ez abban nyilvánul meg, hogy nem nagyon tudok egyszerre több dologra figyelni, mindig csak egyre – de arra nagyon mélyen koncentrálok, ezért elég gyorsan és jól meg tudom csinálni. Ez a siker titka. Egy ismerősöm régebben úgy titulálta, hogy “Sehallselát Dömötör, Csak A Monitor” 🙂
  • Ha kell, fel tudom magamat pörgetni és törekszem rá, hogy rutint szerezzek mindenben, amiben csak lehetséges. Például 10 ujjal tudok gépelni, így a számítógépes írás gyorsan megy. Ezt a készséget már az általános iskolában tanítanám – sokkal nagyobb szükség van rá, mint hogy tudjam, hogy az Odüsszea mi fán terem.
  • Olyan napszakokban dolgozok (már amelyik munkákat tekintve választhatok), amikor friss és üde vagyok. Például reggel, amikor a gyerekem alszik, illetve kora délután. Régebben azt hittem, hogy az esti-éjszakai munka nekem van kitalálva, de kiderült hogy tévedtem.
  • Megadom a testemnek, lelkemnek és a környezetemnek azt, amire szüksége van. Törekszem az egészséges alvásra. Nem kávézok, maximum csak ebéd után és egészséges kávét, helyette reggel egy pohár vizet iszok. Nem dohányzok. Igyekszem a lehető legegészségesebben táplálkozni. Minden nap megvan a két óra séta a friss levegőn – ha nem lenne, nem bírnék a gyerekemmel (se), muszáj magát kiszaladgálnia a szomszéd kis barátaival… Szoktam vitaminokat és ásványi anyagokat is szedni. És kerülöm az immunrendszer gyengítő háztartási tisztítószereket.
  • Amiben nem vagyok elég jó, segítséget kérek. Például, bár tudok főzni, nem vagyok kifejezett konyhatündér, így hét közben többnyire rendelem az ebédet – egy olyan étteremből, hogy attól én se nagyon főznék jobbat. És össze szoktunk fogni a szomszédaimmal gyerekvigyázás tekintetében is.
  • Folyamatosan jegyzetelek, szervezek és ütemezek – mindent, ami csak eszembe jut, leírom a jegyzetfüzetembe, a naptáramba és papírdarabkákra. Így mindent a megfelelő időben tudok megcsinálni, és tudok a következő feladatra (és csak arra) fókuszálni.
  • És végül, de nem utolsósorban, csaknem két éve a legjobb barátom az időgazdálkodásban is az ÉFT. Ha valami nem megy, akkor kopogtatással rásegítek, amíg bele nem rázódok.

Tudsz még hasonló tippeket adni? Előre is köszönöm!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*